Eladó Jolle

Jolle-vitorlázás – Éld át a vitorlázást a legtisztább formájában

A Jollék nyitott vitorlás hajók, amelyeket felhúzható vagy betolható sverttel szereltek fel: ez adja a felegyenesítő nyomatékot és véd a sodródás ellen. A Jollékat szélbe menet többnyire sportosan, testsúlyáthelyezéssel tartják egyenesen – hátszélben sok Jollén spinakkert, gennakert vagy aszimmetrikus spinakkert húznak fel. A Jollékon a vitorlázás fizikai, már-már atletikus oldalát élheted át. Igaz, léteznek kényelmesebb, túrázásra szánt Jollék is. De amikor a Jollékon „fúj a szél” és „fröccsen a hab”, a vitorlázást a maga tiszta formájában éled át.

Mi az a Jolle

Jollénak nevezik a modern szóhasználatban a kabin nélküli, nyitott vitorlás hajót,
amelynek felegyenesítő nyomatékát a viszonylag széles hajótestre ható víznyomás és a szél felőli oldalon elhelyezkedő legénység hozza létre. A Jolléknál az elsodródást felhúzható vagy betolható svert csökkenti.

Különleges esetet jelentenek a szóhasználatban a tőkesúlyos jollék (pl. Kielzugvogel), amelyeket azonban a legtöbb régióban nyitott tőkesúlyos vitorlásként is emlegetnek.

A Jollékat túra-, illetve vándor- és versenyjollékra osztják.

Mikor borul fel egy Jolle

A Jollék általában három-négy Beaufort szélerősségtől felfelé a legénység sportos helytállását igénylik. A beérkező széllökésekben a Jollék figyelmetlen vagy túl könnyű legénység esetén felborulhatnak. Ha például szorosan behúzott vitorlával, szél felé haladva a megnövekedett szélnyomás érkezésekor nem engedik ki a vitorlakötelet, és így nem veszik ki a nyomást a vitorlából, vagy ha a legénység nem dől ki optimálisan, illetve a trapézban lévő személy súlya nem elegendő, a Jolle megdől és felborulhat. Hirtelen alábbhagyó szélben a Jolle a szél felőli oldalra is felborulhat, ha a legénység vagy az egykezes vitorlázó nem reagál elég gyorsan a súlypont hajó közepe felé helyezésével.
Megkülönböztetünk normál borulást (a vitorla és az árboc a vízen fekszik) és teljes átborulást (az árboc lefelé, a svert felfelé néz).
A modern Jollék többnyire elsüllyeszthetetlenek, és a legénység rövid idő alatt újra fel tudja állítani őket anélkül, hogy a hajó károsodna. Jegyezd meg: «Ha a nap a svertre süt, a vitorlázó valamit elrontott!»

Jolleosztályok

A Jollék jolleosztályokba tartoznak, amelyek építési előírásokkal gondoskodnak arról, hogy a hajók a versenyeken közvetlenül összehasonlíthatók legyenek. Európában megkülönböztetnek egykezes Jollékat (pl. Laser, Finn-Dinghy, Contender, Musto-Skiff, Aero) és kétkezes/kétszemélyes Jollékat (pl. 420-as, 470-es, Zugvogel, Korsar, Flying Dutchman, 505-ös, Pirat, Windy).

Skiff – a különösen könnyű Jolle

A skiffek különösen könnyű Jollék, amelyeket viszonylag széles far-résszel és könnyű építőanyagokkal terveztek a korai siklás érdekében. Az első skiffek már a 19. század végén megjelentek Ausztráliában. Mint sok más hightech versenyjolle, a skiffek is többnyire túlvitorlázottak (azaz a hajótest méreteihez képest arányosan nagyobb vitorlafelületet hordoznak). Hátszélben vagy tágított szeleken nagy felületű Gennakert húznak fel a skiffeken, amely lenyűgöző maximális sebességre gyorsítja őket.
A skiffek elsősorban Ausztráliában elterjedt osztály, különböző méretekben. Különösen népszerűek a 14 footer és a 18 footer típusok (amelyeket hárman vitorláznak). A skiff jolletípus nemzetközileg a 49er-skiff olimpiai játékokon való szereplése révén (2008 óta) vált ismertté.