Lakóhajó eladó

Lakóhajók, úszóházak és úszó otthonok

Nyugodtan, lassan hajózol öbölről öbölre, kikötőről kikötőre – a saját otthonodban. Egy úszó otthon fedélzetén egyszerűen „másképp élni". Árral szemben úszni, még akkor is, ha közben sodródsz. Vidd magaddal a lakóhajódat az útra – egészen úgy, mint egy lakóautót!

Lakóhajó kontra úszóház

Gyakran összekeverik ezt a két fogalmat: a lakóhajó motorral hajtott közlekedési eszköz, amelyben viszonylag kényelmesen lehet lakni és élni. A lakóhajók inkább lassan haladnak tavakon, folyókon és csatornákon az egyik kikötőhelytől a másikig. Gyakran hasonlítják őket a szárazföldi lakóautókhoz, és egyre népszerűbbek (saját tulajdonban és bérelve is) – modern nomád élet a vízen, főként a szabadságok idején.

Ezzel szemben az úszóház állandó vízi kikötőhelyen áll (mólóknál, rakpartoknál, stégeknél), és legfeljebb javítási munkálatok miatt vontatják vagy viszik el például egy hajógyárba. A nagy úszóházakon (például átalakított belvízi uszályokon) a gépet ki is szerelik, hogy több lakótér legyen.

Mennyibe kerül egy lakóhajó?

Mérettől, felszereltségtől és technikától függően a lakóhajó beszerzési költsége igen eltérő lehet. Az új lakóhajók kb. 30–90 m² lakóterülettel 100.000 és 450.000 euró között mozognak.

A használt lakóhajók – más használt hajókhoz hasonlóan – kortól, felszereltségtől és általános állapottól függően jóval olcsóbban beszerezhetők. Itt azonban az esetlegesen felmerülő karbantartási és javítási munkákat is bele kell számolni a vételárba. A Boat24 oldalon a lakóhajók már kb. 25.000 eurótól elérhetők.

Kell fizetni a vízi kikötőhelyért?

Egy biztos: a pénznél véget ér a sokat emlegetett „szabadság a lakóhajón vagy úszóházon”. Ahogy a vitorlás vagy motoros hajóknak, úgy a lakóhajóknak is – még ha sokat vannak is úton – kikötőhelyi díjat kell fizetniük a helyi hatóságoknak.
Ez természetesen azokra az úszóházakra is vonatkozik, amelyek tartósan horgonyon vagy stégnél állnak.

A kikötőhelyek árai az illetékes önkormányzattól függően változnak. Egyes régiókban – a kikötőhely fekvésétől függően – évi 2.000 euró a díj. A népszerűbb területeken évi 8.000–12.000 is lehet.
A lakóhajó-rajongók közül a nomádoknak az adott kikötőhelyeken – a vízisport-kikötőkhöz hasonlóan – napidíjat kell fizetniük.

Hol lehet lakóhajón vagy úszóházban élni?

Szinte minden európai országban saját, olykor igen eltérő jogszabályok vonatkoznak erre.

Egyes országokban például kifejezetten tiltottak a „lakhatási célú hajók”. Lakhatási célú hajónak ott az a hajó számít, amely alkalmas a fedélzeten való állandó lakhatásra, lakott, és két hónapnál hosszabb ideig ugyanazon a helyen áll, illetve mindig oda tér vissza.

Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Skandináviában és Európa további országaiban az adott államok és/vagy önkormányzatok szabályozzák a lakóhajókon és úszóházakon való élet feltételeit. A „mobil” lakóhajók számára szinte minden vízi úton és sok tavon – elsősorban a nyaralási időszakokban – rövid távra kijelölt kikötőhelyek állnak rendelkezésre.

Problémás lehet azonban egyes régiókban, valamint vízi utakkal és tavakkal rendelkező nagyvárosokban az állandó kikötőhelyek kiosztása. Néhány nagyvárosban a lakóhajó- és úszóház-tulajdonosokat gyakran „általános lakóhajó-tilalom” fenyegeti. Ez ellen vízisport-egyesületek jogi úton is fellépnek, mert az ilyen tilalom a „kikötőben, hajón való alvásra” is kiterjed.
Más városokban kijelölt helyeken lehetséges a hajón élés – feltéve, hogy valaki meg tudja fizetni a drasztikusan megemelkedett kikötőhely- vagy telekköltségeket. Ezen felül a 25 méternél hosszabb úszóházak vagy például az úszó házak (lásd lent) számára külön vízi telkeket kell kijelölni, bonyolult engedélyezési eljárás keretében.

Hollandia továbbra is a lakóhajók és úszóházak „El Doradója”. Ám az általános lakáshiány miatt itt is erősen emelkednek a kikötőhelyek költségei.

Úszó ház – saját otthon a vízen

Az úszó ház, ahogy a neve is mutatja, olyan ház, amelyet úszó pontonra építettek, és többnyire rögzítve áll egy vízi kikötőhelyen. Mára az úszó házak divatos, alternatív lakótérnek számítanak. Ezért a folyókkal és csatornákkal átszelt nagyvárosok egyre inkább valódi vízi lakónegyedekké csoportosítják az úszó házakat. Példaként Amszterdam említhető, ahol már nagy „úszó” lakónegyedek jöttek létre.