Eladó külmotor

Külmotor

Mi a motorcsónakosok legjobb barátja? Hát persze – a hajócsavar! A vízisport talán legforradalmibb találmánya a külmotor, közkeletű nevén: küllmotor. Áttekintést adunk, és eloszlatjuk a homályt.

Mi az a külmotor?

A vízisportokban aligha van olyan hajtás, amely hasonló népszerűségnek örvendene. A külmotor (becenevén: habverő) világszerte sokmillió kis és közepes méretű motoros hajót hajt a vízen. Teljesítménytartománya a sorozatgyártásban 1,5 lóerőtől több száz lóerőig terjed.

A külmotorokat többnyire egyesével szerelik fel a hajó tatjára vagy egy speciális motoraknába. Emellett párosával, azaz ikermotorként (nagyrészt ellentétes irányban forgó propellerekkel) is megtalálhatók, elsősorban a sportosabb hajóváltozatokon.

Melyik hajókhoz való a külmotor?

Kisebb vitorlás hajókon (jollékon és tőkesúlyos hajókon kb. 7,50 m hosszig) a külmotort szélcsendben segédhajtásként, illetve a kikötői manőverezéshez és a horgonyzáshoz használják.

A külmotort billenőszerkezettel rögzítik a hajó tatjára, illetve tükrére. Néhány vitorlástípusnál az alkalmatlan tat miatt (pl. hegyes far vagy túlnyúló tükör) a külmotort oldalra szerelik fel (oldalmotor).

Rugalmas felszerelés

A motor fel- és lebillentése kisebb motorméreteknél többnyire kézzel történik; a nagyobb motorokat elektromos motor segítségével emelik meg és engedik le. A külmotor felbillentése főleg partra futásnál, például strandokon vagy sólyapályákon elengedhetetlen, mert különben a propeller megsérülhet. Vitorlás hajókon a segédmotort használat után azonnal felbillentik, hogy a propeller ne okozzon fölösleges vízellenállást.

Hogyan működik a külmotor?

A külmotornál a motor, a hajtómű és a propeller egyetlen egységet alkot.
A külmotorokat vagy berántózsinóros kézi indítóval (kisebb motorméretek), vagy elektromos indítóval lehet beindítani.
Motoros hajóknál a kormányzás a külmotor kormányrúdjával történik, amihez a motort természetesen oldalirányban elfordíthatóan kell felszerelni, hogy a tartójában a függőleges tengelye körül balra és jobbra lehessen forgatni. Nagyobb hajótípusoknál hidraulikus rendszereket vagy bowdenes megoldásokat alkalmaznak, amelyeket a kormányállásban elhelyezett kormánykerékkel működtetnek.
Azok a vitorlázók, akik külmotort használnak, rögzítik azt, áramlástanilag kedvezően szerelik fel, és a hajó hatékonyabb kormánylapátjával kormányoznak.

Elektromos alternatíva

A nemzetközi piacot egyelőre a belső égésű külmotorok uralják. A nagy teljesítményű és nagy hatótávú elektromos motorok azonban jó környezeti tulajdonságaik miatt egyre inkább teret nyernek. Sok európai belvízi tavon mára tilalom van érvényben a belső égésű motorokra, ami tovább fokozta az elektromos külmotorok körüli fellendülést.

Mióta léteznek külmotorok?

A külmotorokat már a 19. század vége óta használják. Az első külmotort a francia Gustave Trouvé építette 1880-ban. Az igazi áttörést azonban az amerikai Ole Evinrude érte el. 1910-től – részben ügyes marketingnek köszönhetően – több ezer darabot adott el mára legendássá vált motorjaiból (lásd még a «Szerelem, fagylalt és a kávédaráló» című portrét).