Vindö vitorlás yachtok

Vindö

A Vindö yachtokat a nyolcvanas évek óta már nem gyártják, mégis a mai napig a legkeresettebb használt hajók közé tartoznak. Nem csoda, hiszen a túravitorlázók körében a Vindö hajók a skandináv sorozatgyártású hajóépítés archetípusának számítanak!

A Vindö vitorlás yachtok hosszú tőkesúlyos hajók, amelyeket a svédországi Henanban működő Notsund Varv AB épített. A hajógyár már rég nem gyártja a yachtokat, a rendkívül robusztus és legendás hosszú tőkesúlyos hajókat azonban ma is javítják, felújítják és karbantartják ott.

Hajóépítés családi hagyományból
A hajógyár alapítója és a Vindö yachtok „atyja” Carl Andersson volt, aki már 1926-ban kis szabadidős, halász- és révkalauzhajókat épített fából. Miután a hatvanas évek elején fia, Karl-Erik a legjobb családi hagyomány szerint átvette a hajógyárat (már Carl nagyapja is a fahajóépítésből élt), 1961-ben elhagyta az első Vindö yacht a hangárt.
Ez az ősmodell egy Vindö 28 volt, amelynek „huszonnyolcasához” azonban semmi köze nem volt a (ma szokásos) lábban mért hajóhosszhoz, hanem az élesen szélben használt vitorlafelületet jelölte négyzetméterben. Ezt a hagyományt a Vindö az összes későbbi yachttípusnál megtartotta.
Már 1963-ban piacra került a Notsund hajógyár legsikeresebb modellje: a Vindö 30 (9 m x 2,42 m), nem sokkal később pedig a Vindö 18 (6 m x 2,10 m). Eleinte minden Vindö modell fából készült, később a hajógyár a korhoz igazodva az üvegszálas (GFK) hajótest, a fa fedélzet és felépítmény, valamint a jellegzetes fa belső kialakítás keverékére szakosodott.

Sikermodellek a hatvanas és hetvenes évekből
1971-ben került piacra a Vindö 40, a hajógyár újabb sikermodellje. Ezt követte 1966-ban a Vindö 50, 1973-ban a Vindö 32 és 1975-ben a Vindö 75 Corsair, egy évvel később pedig a 13 m hosszával és 3,95 m szélességével legnagyobb Vindö 90.

Carl Andersson halála után a hajógyár gyorsan csődbe sodródott, amit eleinte ugyan eladásokkal sikerült elkerülni. 1981-ben a vadonatúj Vindö 45 lett volna hivatott „rendbe hozni” a helyzetet, ám rövid idővel később az utolsó Vindö yacht is elhagyta a gyárcsarnokokat.

A Notsund Vary csődje nagyrészt a nem optimális menedzsmentre vezethető vissza. A hajógyár hajói és yachtjai ugyanis erősen keresettek voltak az akkori piacon. Nem utolsósorban a gyártás magas exportaránya miatt – különösen a német vitorlázók rajongtak a hagyományos vonalvezetésű „északi” túrayacht archetípusáért – rendben voltak az eladási számok.

Élesen a szélben
A Vindö yachtok mára egyaránt legendássá váltak kiváló vitorlázási tulajdonságaik (mindenekelőtt élesen szélben – iránytartás és jó magasság a hosszú tőkesúlynak köszönhetően) és kiváló kidolgozásuk miatt. A Vindök a mai napig erősen keresettek a használt hajók piacán a túravitorlázók körében. E „modern klasszikusok” némelyikét már a harmadik generációnak adták tovább a családokon belül. A keleti- és északi-tengeri túravitorlázók körében járja a mondás: „Aki egyszer kifogott magának egy Vindöt, soha nem engedi el!”